Benedek Elek, a Székelyföld szülötte 1859. szeptember 30-án látta meg a napvilágot Erdővidék egy kicsi falujában, Kisbaconban. Első iskoláit Kisbaconban járta, később azonban már Székelyudvarhelyen készült egyetemi tanulmányaira. A kollégiumban köt életre szóló barátságot a kultúrával, nyelveket tanul, lelkes tagja az önképző köröknek. Érettségi után Budapestre költözött, ahol bölcsész szakon tanult, tanárnak készült, de lelke mélyén írói babérokra tört.
Újságíró lett, a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársa. 1887-től 1892-ig ogy.-i képviselő, egy ideig szabadelvű párti, majd a nemzeti pártba lépett át. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott.
Ő az első író, aki a gyermekirodalom ügyét a magyar művelődéspolitika fontos kérdésének tartotta, mint országgyűlési képviselő. A világról alkotott értékrendje, gondolatvilága az 1894-ben megjelent Testamentum és hat levélcímű irodalmi végrendeletében olvasható. Jelentősek Benedek Elek mesefordításai is. Ezek a Kék, Piros, Ezüst és Arany mesekönyvek, „Csudalámpa” összefoglaló címmel, melyekben 37 nép 120 meséjét mutatja be.
Ezeregyéjszaka meséiből, valamint a Grimm testvérek meséiből című köteteiben szintén a világirodalom mesekincséből válogatott. Saját meséit először fiának adja a kezébe, ebből lesz az Apa mesél(1888), a Történetek a gyermekszobából (1893), később unokáinak ajánlja a Nagyapó mesél Évikének (1911),majd az Elek nagyapó mesefája (1921) című köteteket. Említésre méltót alkotott lányregényeivel is: Katalin, Zsuzsika könyve, Anikó regénye, Uzoni Margit - a főhőst a kisbaconi tanítónő alakja ihlette -, Mária, Huszár Anna. A magyar nép múltja és jelene(első kötetében a jobbágyság történetét mutatja be 1848-ig, a másodikban az egykorú népélet leírását olvashatjuk), Hazánk története (Habsburg-ellenessége miatt emelhetjük ki), Nagy magyarok élete. Ez utóbbi 13 kötete 1905-1914 között született.
Ezeregyéjszaka meséiből, valamint a Grimm testvérek meséiből című köteteiben szintén a világirodalom mesekincséből válogatott. Saját meséit először fiának adja a kezébe, ebből lesz az Apa mesél(1888), a Történetek a gyermekszobából (1893), később unokáinak ajánlja a Nagyapó mesél Évikének (1911),majd az Elek nagyapó mesefája (1921) című köteteket. Említésre méltót alkotott lányregényeivel is: Katalin, Zsuzsika könyve, Anikó regénye, Uzoni Margit - a főhőst a kisbaconi tanítónő alakja ihlette -, Mária, Huszár Anna. A magyar nép múltja és jelene(első kötetében a jobbágyság történetét mutatja be 1848-ig, a másodikban az egykorú népélet leírását olvashatjuk), Hazánk története (Habsburg-ellenessége miatt emelhetjük ki), Nagy magyarok élete. Ez utóbbi 13 kötete 1905-1914 között született.
Újságíróként többféle lap munkatársa, majd szerkesztője lett (Nemzeti Iskola, NéptanítókLapja). Az általa szerkesztett kiskönyvtár-sorozatban és gyermeklapokban íróbarátait is felkérte publikálásra, jó érzékkel fedezett fel új tehetségeket. Az Én Újságom - egy ideig ez volt a leghosszabb életű magyar képes irodalmi gyermeklap (1889-1944). Évekig volt a Jó Pajtás szerkesztője is. A trianoni békeszerződés után szülőföldjére tért vissza, és a Cimbora "mindenese" lett.
Munka közben érte a halál 1929. augusztus 17-én. Az egykoron a honoráriumokból összegyűjtött hegyoldalnyi kisbaconi birtok közepén álló kúria ma az író emlékháza.
Munka közben érte a halál 1929. augusztus 17-én. Az egykoron a honoráriumokból összegyűjtött hegyoldalnyi kisbaconi birtok közepén álló kúria ma az író emlékháza.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba, ott élt haláláig, ahol a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette.
Mint meseíró a magyar gyermekirodalom, mint műfaj hazai megteremtője volt.
KISBACON
A település nevei
Falunkat a XII. században alapították. Erről írásos dokumentum sajnos nincs. Benkő József Erdővidéki tudós 1770-ben írt „Filius Posthumus” című kéziratában: „A Szent István magyar király Sarolta nevű húgától származott volt a Márkád Gróf, kinek fia volt Bulth Lőrincz… Az ő jeles fiai: Batzon, Bontz, Bentze, Tsák és Bethlen… Ezek közül mindenik nevére falvak vagynak Erdélyben neveztetve talán magok lévén azok fundátorai…” 1567-ben KWS Baczon névalakban szerepelt majd 1602-ben a Kis–Baczon nevet kapta.
Földrajzi elhelyezkedése
Falunkat a XII. században alapították. Erről írásos dokumentum sajnos nincs. Benkő József Erdővidéki tudós 1770-ben írt „Filius Posthumus” című kéziratában: „A Szent István magyar király Sarolta nevű húgától származott volt a Márkád Gróf, kinek fia volt Bulth Lőrincz… Az ő jeles fiai: Batzon, Bontz, Bentze, Tsák és Bethlen… Ezek közül mindenik nevére falvak vagynak Erdélyben neveztetve talán magok lévén azok fundátorai…” 1567-ben KWS Baczon névalakban szerepelt majd 1602-ben a Kis–Baczon nevet kapta.
Földrajzi elhelyezkedése
Kisbacon egy kicsi falu, jelzi ezt beszédes neve és Erdővidéknek a legkisebb faluja, amely a Dél-Hargita aljában, a Barót patak völgye két oldalában, Nagybacon, Magyarhermány, Bibarcfalva szomszédságában helyezkedik el. Régen Udvarhelyszék Bardoc fiúszékhez tartozott, ma viszont Kovászna megye része Sepsiszentgyörgytől 45 km-re, Székelyudvarhelytől pedig 53 km-re Brassótól 70 km-re helyezkedik el.
Kisbaconnak jelenleg 558 lakósa van, amelynek 12%-át alkotja a roma közösség. A közösség nagyobb része református vallású, kilenc katolikus és tíz unitárius. Az utóbbi években nőtt az elköltözött és kivándorló fiatalok száma, mivel a faluba nincs munka és megélhetési lehetőség. Az elköltözöttek felső és középfokú iskolával rendelkeznek Az országhatár megnyitásával többen utaztak Magyarországra dolgozni, volt aki ott maradt, míg mások rövid időn belül haza is tértek.
Rövid történeti leírás
A XII. század egyetlen, Bacon néven ismert falut Szent István király unokájának, Saroltának a fiáról, Baczonról keresztelték el. Az évek során három település különült el, melyek nevükben egyaránt hordozták a Bacon nevet: Sepsibacon Telegdibacon és Kis Bacon. A falut kezdetben a szájhagyomány szerint négy nemzetség alapította. Az ősi családneveket viselő családok éltek a legtöbben: Benedekek, Vajnák, Bodák, rajtuk kívül vannak még: Lakatosok, Bakók, Veresek. A Benedek nevet viselő családok vannak a legtöbben, épp ezért megkülönböztető neveket is használtak, például: Huszár Bíró, Szabó, Tőke, Gé, Péter, Júda stb.
Helyi és környékbeli látnivalók
A falu nagy szülöttje Benedek Elek. Ő a Benedek és a Huszár családból származott. A ház, amelyben született már nincs meg, de a klasszicista stílusban épült Mari–lak (1906), amelyben élt és dolgozott, az meglátogatható. Itt írta műveinek jelentős részét, és itt szerkesztette a két világháború közötti Erdély egyetlen magyar nyelvű gyermeklapját, a Cimborát. 1929-ben a Cimbora megszűnt és vele együtt Elek apó is eltávozott az élők soraiból, feleségével együtt. A falu határában lévő új temetőben helyezték Elek apót örök nyugalomra, a nagy gesztenyefa alá. Ezzel a temetővel átellenbe található egy másik régebbi temető, de itt a sírokat már nem gondozzák. Az Elek apóék sírján a következő felirat található:
Rövid történeti leírás
A XII. század egyetlen, Bacon néven ismert falut Szent István király unokájának, Saroltának a fiáról, Baczonról keresztelték el. Az évek során három település különült el, melyek nevükben egyaránt hordozták a Bacon nevet: Sepsibacon Telegdibacon és Kis Bacon. A falut kezdetben a szájhagyomány szerint négy nemzetség alapította. Az ősi családneveket viselő családok éltek a legtöbben: Benedekek, Vajnák, Bodák, rajtuk kívül vannak még: Lakatosok, Bakók, Veresek. A Benedek nevet viselő családok vannak a legtöbben, épp ezért megkülönböztető neveket is használtak, például: Huszár Bíró, Szabó, Tőke, Gé, Péter, Júda stb.
Helyi és környékbeli látnivalók
A falu nagy szülöttje Benedek Elek. Ő a Benedek és a Huszár családból származott. A ház, amelyben született már nincs meg, de a klasszicista stílusban épült Mari–lak (1906), amelyben élt és dolgozott, az meglátogatható. Itt írta műveinek jelentős részét, és itt szerkesztette a két világháború közötti Erdély egyetlen magyar nyelvű gyermeklapját, a Cimborát. 1929-ben a Cimbora megszűnt és vele együtt Elek apó is eltávozott az élők soraiból, feleségével együtt. A falu határában lévő új temetőben helyezték Elek apót örök nyugalomra, a nagy gesztenyefa alá. Ezzel a temetővel átellenbe található egy másik régebbi temető, de itt a sírokat már nem gondozzák. Az Elek apóék sírján a következő felirat található:
„Jézus tanítványa voltam,
Gyerekekhez lehajoltam,
A szívemhez felemeltem,
Szeretetre így neveltem."
Gyerekekhez lehajoltam,
A szívemhez felemeltem,
Szeretetre így neveltem."
A Mari lakot 1969-ben emlékházzá avatták, ma már magán múzeumként működik. Elek apó 1920-ban ezt nyilatkozta: “Ebbe a házba be van falazva a lelkem, a téglákat melynek minden darabja egy-egy könyv az én véremmel kevert mész ragasztja össze“. A házban található Elek apó dolgozószobája, az egykori nagy ebédlőben, pedig régi és új könyveit láthatják a látogatók. Itt áll Benedek Elek mellszobra is. A kiterjedt udvar és gyümölcsös egy-egy jellegzetes helyét Elek apó egy-egy azokhoz kapcsolódó négysorosával jelölte meg, melyeket az oda elhelyezett táblákon lehet olvasni. A mesemondó Kisbacon iránti szeretetét nagyon sok írásában, mesékben, mondákban kifejezte, mint például az „Édes anyaföldem” című könyvében.
A falu jeles szülötte volt Benkő Sámuel (1743–1825) külföldi egyetemeken tanult orvos, a hazai orvosi meteorológia úttörője; Vida András (1900–1960) a Duna menti Brăila város magyar missziós református papja, valamint Benedek Huszár István 1848–49-es huszár, Benedek Elek nagyapja.
A falu jeles szülötte volt Benkő Sámuel (1743–1825) külföldi egyetemeken tanult orvos, a hazai orvosi meteorológia úttörője; Vida András (1900–1960) a Duna menti Brăila város magyar missziós református papja, valamint Benedek Huszár István 1848–49-es huszár, Benedek Elek nagyapja.
Vízimalom
A faluban tálalható Erdővidék egyetlen működő vízimalma. Itt minden nap őrölik a gazdák gabonáját. A malom egyik gerendáján ez a felirat áll: ”Építetett Isten segedelméből 1835. esztendőben október 25. BA, GI, VA, BA, VS, VM, BS mesterünk volt NA”. A malomhoz tartozó ház gerendáján ez a felirat áll ”Építették ez házat, az malmot 1889-be június hó 19-én. Az malmos társulat isten segedelméből. NI, IGY, SZ.”. Az évszámok közti eltérésre nem derült fény, úgy szintén a nevekből adódó eltérésre sem. Még most is az idősebbek azt mondják, hogy a régi szerszámokkal kell munkálkodni.
A faluban tálalható Erdővidék egyetlen működő vízimalma. Itt minden nap őrölik a gazdák gabonáját. A malom egyik gerendáján ez a felirat áll: ”Építetett Isten segedelméből 1835. esztendőben október 25. BA, GI, VA, BA, VS, VM, BS mesterünk volt NA”. A malomhoz tartozó ház gerendáján ez a felirat áll ”Építették ez házat, az malmot 1889-be június hó 19-én. Az malmos társulat isten segedelméből. NI, IGY, SZ.”. Az évszámok közti eltérésre nem derült fény, úgy szintén a nevekből adódó eltérésre sem. Még most is az idősebbek azt mondják, hogy a régi szerszámokkal kell munkálkodni.
Régi mesterségek
Régen az aratást kaszával végezték és a szemeket cséphadaróval verték ki a kalászból. Péter Árpad tulajdonába van a ma is működő heremag fejtő amely kézzel működöt. Sok fáradságos munka kellett, míg eljutott a gabona a malomba. Sok régi használati tárgy található itt–ott a házaknál (cséphadaró, juhnyíró olló, favilla, stb.), de sajnos a “régiségkereskedők” is sokat elhordtak. Az idősebbektől hallottam, hogy a falunak 1950 után lett magyar kovácsmestere, mivel addig minden kovács, aki a faluban dolgozott cigány volt. Ma három magyar kovácsa van a falunak. Itt manapság inkább lópatkolással dolgoznak a kovácsok, kevés az egyéb munkájuk. Itt említeném meg Baló Gyula kovácsmestert, ő készítette az új temető kapuját. Az egyik műhely az emlékháztól nem több, mint száz métere található. A kirándulóknak érdemes volna ide is benézni és végig nézni egy lópatkólást. A kovács is szívesen mesélne mesterségéről. A népi mesterséget folytató mesterek közül megemlítem Soós András fafaragót, kinek a keze munkáját dicséri a templom előtti millecentenáriumi, valamint a kultúrotthon előtt lévő millenniumi kopjafa, és a faluban felállított néhány székelykapu.Kisbaconban Benedek Balázs Sándor (sz. 1902) és Baló Sámuel (sz. 1891) szerint a múlt század vége felé Benedek Gergő Gergő szuszékot és famozsarat is készített, majd fiai, Benedek Gergő Józsiás és Benedek Gergő Ignác, meg Boda Imre foglalkozott szuszékkészítéssel. Cifra szuszékot készítettek; ezt rövidnyelű hornyolóval díszítették. Benkő Zoltán (sz. 1909) nagyapjától hallotta, hogy régebb cifra szuszékot többen készítettek nászajándéknak.
Régen az aratást kaszával végezték és a szemeket cséphadaróval verték ki a kalászból. Péter Árpad tulajdonába van a ma is működő heremag fejtő amely kézzel működöt. Sok fáradságos munka kellett, míg eljutott a gabona a malomba. Sok régi használati tárgy található itt–ott a házaknál (cséphadaró, juhnyíró olló, favilla, stb.), de sajnos a “régiségkereskedők” is sokat elhordtak. Az idősebbektől hallottam, hogy a falunak 1950 után lett magyar kovácsmestere, mivel addig minden kovács, aki a faluban dolgozott cigány volt. Ma három magyar kovácsa van a falunak. Itt manapság inkább lópatkolással dolgoznak a kovácsok, kevés az egyéb munkájuk. Itt említeném meg Baló Gyula kovácsmestert, ő készítette az új temető kapuját. Az egyik műhely az emlékháztól nem több, mint száz métere található. A kirándulóknak érdemes volna ide is benézni és végig nézni egy lópatkólást. A kovács is szívesen mesélne mesterségéről. A népi mesterséget folytató mesterek közül megemlítem Soós András fafaragót, kinek a keze munkáját dicséri a templom előtti millecentenáriumi, valamint a kultúrotthon előtt lévő millenniumi kopjafa, és a faluban felállított néhány székelykapu.Kisbaconban Benedek Balázs Sándor (sz. 1902) és Baló Sámuel (sz. 1891) szerint a múlt század vége felé Benedek Gergő Gergő szuszékot és famozsarat is készített, majd fiai, Benedek Gergő Józsiás és Benedek Gergő Ignác, meg Boda Imre foglalkozott szuszékkészítéssel. Cifra szuszékot készítettek; ezt rövidnyelű hornyolóval díszítették. Benkő Zoltán (sz. 1909) nagyapjától hallotta, hogy régebb cifra szuszékot többen készítettek nászajándéknak.
A „Benedek Elek” borvizes barlang
A Benedek Elekről elnevezett borvizes barlangok Kisbacon határában, az Érces patak völgyében (a Fenyős patak bal oldali ága) Bodvalytól délre találhatók. A barlangok hajdani aranykutató bányák átalakulása nyomán keletkeztek. Az aranysárga csillogó vermikulit kristályok bolondították el az embereket. Három rövid tárót hajtottak az andezit agglomerátumba a patak két oldalán. Az első táró két méter hosszú, a patak jobb oldalán megőrizte a vágat trapéz alakját. Talpától borvízforrás fakad, amit a pásztorok és az arra járók használnak. A második táró az előbbitől pár méterre van a jobb oldalon. Eredetileg harminc méter hosszú volt. Időközben a táró beomlott és víz öntötte el, így bemenni nem lehet. Körülbelül tíz méterre lehet bevilágítani az eléggé lapos járatban. A harmadik és egyben a legérdekesebb bánya a patak bal partján nyílik. Teljesen elveszítette táró jellegét. Kialakult az egyensúlyi profilja, ezért jelenleg barlangformát öltött. A barlangból bővizű, 16 Co-os borvíz folyik ki. Két részből áll, egy bejárati termecske (3x4m) és az innen induló 4 méter hosszú, 1 méter széles járat. Az egész barlang alját 0,5-1,5 métermélységű borvíz tölti ki. A járat végében erős pezsgéssel feltör egy borvízforrás. A belső rész falait és mennyezetét érdekes barna színű limonit cseppkő lefolyások, tetaraták (lépcsőzetesen elhelyezkedő, apró cseppkőmedencék) díszítik. A bejárati terem mennyezetén tűszerű áttetsző gipszkristály pamacsok találhatók A barlangtól nem mesze lefelé helyezkedik el az Istenkas nevű völgykatlan A tatárjárás idején ide menekült a falu népe. A katlantól egy félóra járásra van Leshegy, innen belátni az egész környéket. Az őrszem is innen figyelte a közeledő tatár csapatokat.
A bodvaji vashámor
A Benedek Elekről elnevezett borvizes barlangok Kisbacon határában, az Érces patak völgyében (a Fenyős patak bal oldali ága) Bodvalytól délre találhatók. A barlangok hajdani aranykutató bányák átalakulása nyomán keletkeztek. Az aranysárga csillogó vermikulit kristályok bolondították el az embereket. Három rövid tárót hajtottak az andezit agglomerátumba a patak két oldalán. Az első táró két méter hosszú, a patak jobb oldalán megőrizte a vágat trapéz alakját. Talpától borvízforrás fakad, amit a pásztorok és az arra járók használnak. A második táró az előbbitől pár méterre van a jobb oldalon. Eredetileg harminc méter hosszú volt. Időközben a táró beomlott és víz öntötte el, így bemenni nem lehet. Körülbelül tíz méterre lehet bevilágítani az eléggé lapos járatban. A harmadik és egyben a legérdekesebb bánya a patak bal partján nyílik. Teljesen elveszítette táró jellegét. Kialakult az egyensúlyi profilja, ezért jelenleg barlangformát öltött. A barlangból bővizű, 16 Co-os borvíz folyik ki. Két részből áll, egy bejárati termecske (3x4m) és az innen induló 4 méter hosszú, 1 méter széles járat. Az egész barlang alját 0,5-1,5 métermélységű borvíz tölti ki. A járat végében erős pezsgéssel feltör egy borvízforrás. A belső rész falait és mennyezetét érdekes barna színű limonit cseppkő lefolyások, tetaraták (lépcsőzetesen elhelyezkedő, apró cseppkőmedencék) díszítik. A bejárati terem mennyezetén tűszerű áttetsző gipszkristály pamacsok találhatók A barlangtól nem mesze lefelé helyezkedik el az Istenkas nevű völgykatlan A tatárjárás idején ide menekült a falu népe. A katlantól egy félóra járásra van Leshegy, innen belátni az egész környéket. Az őrszem is innen figyelte a közeledő tatár csapatokat.
A bodvaji vashámor
Szóbeszéd alapján így szól a területelosztás Magyarhermény és Kisbacon között: Ahogy Bodvaj felé megyünk fel, és ahogy térne ki az út Fenyővárba, ott megállva balfelől hermányi terület, jobbfelől kisbaconi terület, addíg, amíg az útnak vége nem lesz. Ezt a szóbeszédet megerősítik a közbirtokossági adatok is. De ha valamiért szóbakerül, az mindig kisbaconi területen van.
Kibacontól 8 km-re fekszik, észak-keletre Fenyős völgyében. Az ebben a festői környezetben meghúzódó kis bányatelep a köztudatba az 1848-as szabadságharcban betöltött szerepe révén került. A XIX. század első felében kezdődött meg itt a vaskő feldolgozása, ez kisebb-nagyobb megszakításokkal az 1950-es évekig működöt, amikor a vajdahunyadi vasfeldolgozó megvásárolta. Itt kiépült egy falu is a hámor köré. Hogy egykor népes telep volt itt, azt az írásokon kívül Bodvaj elhagyott temetője is bizonyítja. Itt körülbelül 100 ember lakhatott. A temető a hámortól visszafelé 300 m-re, az út bal felén fekszik. Átkelve a patakon majd az úton haladva 200 m-t bal felé betérünk az erdőbe és a mogyoró bokrok alatt ott találjuk a sírokat. Még ma is kerül olyan sírkő, amelyről leolvashatjuk, ki nyugszik ott, és mikor halt meg. A sírkövek mind kőből vannak, de mindegyiknek más-más az alakja.
Kibacontól 8 km-re fekszik, észak-keletre Fenyős völgyében. Az ebben a festői környezetben meghúzódó kis bányatelep a köztudatba az 1848-as szabadságharcban betöltött szerepe révén került. A XIX. század első felében kezdődött meg itt a vaskő feldolgozása, ez kisebb-nagyobb megszakításokkal az 1950-es évekig működöt, amikor a vajdahunyadi vasfeldolgozó megvásárolta. Itt kiépült egy falu is a hámor köré. Hogy egykor népes telep volt itt, azt az írásokon kívül Bodvaj elhagyott temetője is bizonyítja. Itt körülbelül 100 ember lakhatott. A temető a hámortól visszafelé 300 m-re, az út bal felén fekszik. Átkelve a patakon majd az úton haladva 200 m-t bal felé betérünk az erdőbe és a mogyoró bokrok alatt ott találjuk a sírokat. Még ma is kerül olyan sírkő, amelyről leolvashatjuk, ki nyugszik ott, és mikor halt meg. A sírkövek mind kőből vannak, de mindegyiknek más-más az alakja.
A hámor alapítója a Szent-Domokosi rézbánya tulajdonos Verkes Zakariás Antal, 1831-ben megkezdi a bányászatot a dústartalmú vaskőből. Az alapító Zakariás a bányatelep fölötti tetőre 1852-ben védőszentje tiszteletére kápolnát épített, ahol Szent Antal napján nagy és népes bucsúkat tartanak. Egész Erdővidékről, de még Csík környékéről is érkeznek látogatók. Az 1848-49-es szabadságharc idején a háromszéki önvédelmi harcok kiemelkedő egyénisége, Gábor Áron itt öntötte az első vaságyúit és a vasgolyókat, amelyet 1848. november 28-án próbáltak ki Sepsiszentgyörgyön. Csak ezután “öntötték be” a Háromszéki rézharangokat, Kézdivásárhelyen.
A hámorhoz tartozó épületek az idő folyamán elpusztultak. Az ipartörténeti emlékként nyilvántartott őskohót 1971-ben, majd 1980-ban javították, és így épen állt 1993 októberéig, amikor a dél-keleti fal teljesen leomlott. A vasúti síneken, amelyekkel akkoriban körbe fogatták ez olvasható “Debrecen Állami Vasúttársaság 1914”. Ma az állapota siralmas, több próbálkozás is volt a kohó újjáépítésére, de erre az utóbbi tizennégy évben nem került sor.
A hámorhoz tartozó épületek az idő folyamán elpusztultak. Az ipartörténeti emlékként nyilvántartott őskohót 1971-ben, majd 1980-ban javították, és így épen állt 1993 októberéig, amikor a dél-keleti fal teljesen leomlott. A vasúti síneken, amelyekkel akkoriban körbe fogatták ez olvasható “Debrecen Állami Vasúttársaság 1914”. Ma az állapota siralmas, több próbálkozás is volt a kohó újjáépítésére, de erre az utóbbi tizennégy évben nem került sor.
Kőzet-ritkaságok
Bodvaj környéke egy geológiai ritkaság, a gejzírek üledékeiből kicsapódással keletkezett opál sajátos változata, a Bodvaji dobostorta opál fordul elő. Az egykori vulkáni tevékenység nyomán egy sor posztvulkáni tevékenység ismert. Ezen a tájon gejzírek, meleg ásványvízforrások, kénes lerakódások széndioxid feltörések, mofetták vannak. A lerakódásokban gyakran sok limonit (gyepvasérc), sziderit (agyagvasérc) található. Ebből adódik, hogy Fenyős völgye, Bodvaj környéke igen gazdag ásványi kincsekben. Változatos földtani összetételének tulajdoníthatóan a meleg borvízforrások lerakódásaiból keletkeztek az úgynevezett gejzíritek, tulajdonképpeni féldrágakövek, csiszolni és fényezni lehet őket. Színük miatt a nép a fehéret “tejopálnak”, a feketét “füstopálnak”, a sárgát “viaszopálnak” nevezi. Ezek közül a legértékesebb a csíkos (okker fehér), ennek a neve dobostorta opál. Ezt dr. Bányai János geológus találta meg és nevezte el, a minerológia irodalomba ma is ilyen néven szerepel, és a román nyelvű ásványtani könyvekben is ezen a néven használják. Hasznosításukra még nem került sor, de akinek ásványgyűjteménye van és sikerül ide ellátogatnia, itt talál belőlük.
Madárvilág
Bodvaj környéke egy geológiai ritkaság, a gejzírek üledékeiből kicsapódással keletkezett opál sajátos változata, a Bodvaji dobostorta opál fordul elő. Az egykori vulkáni tevékenység nyomán egy sor posztvulkáni tevékenység ismert. Ezen a tájon gejzírek, meleg ásványvízforrások, kénes lerakódások széndioxid feltörések, mofetták vannak. A lerakódásokban gyakran sok limonit (gyepvasérc), sziderit (agyagvasérc) található. Ebből adódik, hogy Fenyős völgye, Bodvaj környéke igen gazdag ásványi kincsekben. Változatos földtani összetételének tulajdoníthatóan a meleg borvízforrások lerakódásaiból keletkeztek az úgynevezett gejzíritek, tulajdonképpeni féldrágakövek, csiszolni és fényezni lehet őket. Színük miatt a nép a fehéret “tejopálnak”, a feketét “füstopálnak”, a sárgát “viaszopálnak” nevezi. Ezek közül a legértékesebb a csíkos (okker fehér), ennek a neve dobostorta opál. Ezt dr. Bányai János geológus találta meg és nevezte el, a minerológia irodalomba ma is ilyen néven szerepel, és a román nyelvű ásványtani könyvekben is ezen a néven használják. Hasznosításukra még nem került sor, de akinek ásványgyűjteménye van és sikerül ide ellátogatnia, itt talál belőlük.
Madárvilág
Az élővilág bemutatásánál saját megfigyeléseimre támaszkodok. Kisbacon környékét járva ötven madárfajt sikerült azonosítanom, ezekből bemutatnám a jelentősebbeket.
Kisbacon madárvilágával kapcsolatban megemlítnék egy olyan fajt, amelyik alig ötven éve települt meg a falu határában. Amikor az idő annyira melegedik ők az elsők a vándormadarak közül, akik megérkeznek falunkba. Februárban elfoglalják fészküket, a több mint száz éves fák tetején, és július közepe után, miután a fiókák kirepülnek, a következő tavaszig nem zavarják éles kiabálásukkal a falu éjszakai csöndjét. Ez a madár a szürke gém. Benedek Elek 1900 körül élő sövénynek a ház köré fenyőfákat ültetett. Az idők során a fák nőttek, gyérültek, mígnem hatalmas fenyőóriásokká nőtték ki magukat. A fenyők tetejét elfoglalták a gémek, és ma is hatalmas kolónia él itt belőlük. Minden fán két-három fészket is találunk. A ház körüli birtok külső határán van egy kisebb fenyőerdő, itt a gémek nem telepedtek meg. Az emlékházat körülvevő fenyőfákról húsz pár jár halászni a környező hegyi patakokba, és az Olt holtárkaihoz. A hazahozott halból jut a földre is, aminek a kisebb állatok nagyon örülnek. Néha leesik egy-két fióka is, ezek általában elpusztulnak, akinek sikerül felerősödnie a lehullott halból, az elrepül társaival. A legszomorúbb számomra, hogy a fenyőfák már megöregedtek, soraikat a szél megdöntögette, így félő, hogy nem sokáig gyönyörködhetünk estefelé a sütkérező gémek látványában.
Tavasszal a fehér gólya érkezik meg elsőnek, aztán jön a fekete gólya is. A falutól nem messze, a Kövespatak völgyében lehet látni, amint erdei vizek mellől felröppen a fekete gólya. A méhészek már kevésbé örvendnek a gyurgyalag csapatoknak, amelyek a homokfalak üregeiben nevelik fiókáikat. Tollazatuk nagyon színpompás, trópusi színezetű. A fekete gólya fészkelőhelyét is veszély fenyegeti, mert a homokot más falvakba is hordják, a méhészek meg begyújtanak fészkeiknek.
A falu határában találkozhatunk még jégmadárral, sárgarigóval, vízirigóval, fekete harkállyal, ősszel átvonuló békászósassal, stb.
Kisbacon madárvilágával kapcsolatban megemlítnék egy olyan fajt, amelyik alig ötven éve települt meg a falu határában. Amikor az idő annyira melegedik ők az elsők a vándormadarak közül, akik megérkeznek falunkba. Februárban elfoglalják fészküket, a több mint száz éves fák tetején, és július közepe után, miután a fiókák kirepülnek, a következő tavaszig nem zavarják éles kiabálásukkal a falu éjszakai csöndjét. Ez a madár a szürke gém. Benedek Elek 1900 körül élő sövénynek a ház köré fenyőfákat ültetett. Az idők során a fák nőttek, gyérültek, mígnem hatalmas fenyőóriásokká nőtték ki magukat. A fenyők tetejét elfoglalták a gémek, és ma is hatalmas kolónia él itt belőlük. Minden fán két-három fészket is találunk. A ház körüli birtok külső határán van egy kisebb fenyőerdő, itt a gémek nem telepedtek meg. Az emlékházat körülvevő fenyőfákról húsz pár jár halászni a környező hegyi patakokba, és az Olt holtárkaihoz. A hazahozott halból jut a földre is, aminek a kisebb állatok nagyon örülnek. Néha leesik egy-két fióka is, ezek általában elpusztulnak, akinek sikerül felerősödnie a lehullott halból, az elrepül társaival. A legszomorúbb számomra, hogy a fenyőfák már megöregedtek, soraikat a szél megdöntögette, így félő, hogy nem sokáig gyönyörködhetünk estefelé a sütkérező gémek látványában.
Tavasszal a fehér gólya érkezik meg elsőnek, aztán jön a fekete gólya is. A falutól nem messze, a Kövespatak völgyében lehet látni, amint erdei vizek mellől felröppen a fekete gólya. A méhészek már kevésbé örvendnek a gyurgyalag csapatoknak, amelyek a homokfalak üregeiben nevelik fiókáikat. Tollazatuk nagyon színpompás, trópusi színezetű. A fekete gólya fészkelőhelyét is veszély fenyegeti, mert a homokot más falvakba is hordják, a méhészek meg begyújtanak fészkeiknek.
A falu határában találkozhatunk még jégmadárral, sárgarigóval, vízirigóval, fekete harkállyal, ősszel átvonuló békászósassal, stb.
A Dél-Hargita lábánál elterülő bükk-, tölgyerdők lehetővé teszik, hogy háborítatlanul éljenek itt barnamedvék, vaddisznó csordák, gímszarvasok, farkasok, hiúzok, őzek, vadmacskák, rókák, stb. Az utóbbi időben bizony el is szaporodtak ezek a vadak a környékbeliek nagy keserűségére. A vadkárok ellen védekezni lehet őrzéssel, kerítéssel és az alkalmanként szervezett vadászatokkal. Ősszel az erdőkben lehet hallgatni a gímszarvas bőgését, meg lehet lesni a medvék és vaddisznók élelem után kutató mozgását, tiszta holdvilágos éjszakákon, és kora reggeli órákban. A biztonságot vadlesek, és a vadőr biztosítja. A szikrázó hidegben András napkor a farkasok üvöltése halható a faluban.
Május vége, június közepe felé meleg esti órákban zöldlevelibéka koncert hallgatása közben pihenhetjük ki a nap fáradalmait.
Május vége, június közepe felé meleg esti órákban zöldlevelibéka koncert hallgatása közben pihenhetjük ki a nap fáradalmait.
A falu erdei túlélték a nagy tarvágásokat. Romhányban kiterjedt tölgyerdő van, a Mitács alatt pedig gyönyörű bükkerdő, amelynek Gyöngyerdő a neve. A hegyi legelőket a számtalan bábakalács ékesíti. Bodvaj felé Teleki virág húzódik meg az út szélét. Leshegyben hóvirág borítja be a nyírfák alját. Lejjebb a tölgyerdőben gyöngyvirággal, harangvirággal találkozhatunk. A patakpartok vizenyős területein a zergeboglár ékesíti a mező zöldjét, gyűjtését törvény tiltja.
Iskola
A kisbaconi általános iskolában 1772-től folyik a szervezett tanítás, ahogy a régi okmányokból ez kiderül. Az első tanító, akit akkor oskolamesternek neveztek Benedek István volt. A tanítás 1837-ig az iskolamester lakásán folyt, majd a kántorlakás mellett egy kis helyiségben tanultak a gyerekek. Innen az iskolát a régi községháza nagyobb termébe helyezték át, de csak három évig tanultak itt a gyerekek, mert a terem kicsinek bizonyult. A helybéliek úgy gondolták, hogy kellene építeni egy új iskolát. Az egyház ekkor vásárolta meg a Gál Dániel telkét, ahol a mai iskola fekszik. Építettek egy tanítói lakást, de aztán osztályteremmé alakították át és még két tantermet is építettek mellé. Az iskola az 1960–61-es iskolai évig két tanerővel működött. Az 1962-63-as iskolai évtől beindult a felső tagozat, tehát már VIII. osztályig tanulhattak Kisbaconban a gyerekek. Az 1976-77-es évben a tanulók létszámának a csökkenése miatt megszűnt a felső tagozat. 1990-ben, a rendszerváltás után újra I-VIII osztályos iskola lett Kisbaconban, és felvette a „Benedek Elek Általános Iskola” nevet. 2001-ben elemi szintre fokozták le, a romániai tanügyi reform miatt, tekintve az alacsony gyereklétszámot. A faluban óvoda is működik, mely vegyes csoportból áll, itt is nagyon kevés a gyerek.
1765-ig Kisbaconnak és Nagybaconnak egy közös temploma volt. Kisbaconnak 1765-ben építettek egy festett fatemplomot. Ezt a templomot tűz pusztította el, de sikerült megmenteni a mennyezetről származó festett kazettákat. A Kisbaconiak 1793-96 között új templomot építettek, a fatemplomból megmentett festett kazettákat a karzat alá építették be. A templom köré 1867-ben két méter magas, 60 cm széles kőfalat építettek, a nyugati részen lévő impozáns kapuval együtt. A templom tornya 37 m magas, amelyben 1896-ban helyezték el a B és D hangú harangokat, Magyarország ezeréves fennállásának emlékére. Ezt a gazdag felíratok is bizonyítják. A harangokat Kőnig Frigyes öntette Aradon 1896-ban. A kis harangokat az első világháborúban hadi célokra beszolgáltatták, helyette 1923-ban egy új 180 kilógrammos harangokat helyeztek el.
A templomot 1991-ben kívülről 1993-ban pedig belülről teljesen felújították. A templomkertben 1925-ben emlékművet emeltek az 1914-18 között lezajlott világháborúban elesettek emlékére, amit 1994-ben kiegészítettek a második világháborúban elesettek emlékének szentelt márványtáblával, majd 1999-ben az 1848-49-es szabadságharc 150-ik évfordulóján helyet kapott még egy márványtábla az emlékmű oldalán. Az emlékművel átellenben egy magas kopjafa található a Millecentenárium emlékére, amelyet 1996-ban állítottak fel.
Kisbacon lelkészei 1915-től: Bedő Sándor, Tompa Zsigmond, Rémán Jenő, Kádár József, Elekes Tibor, Baczoni Szilárdka Kata, és a jelenlegi lelkész Farkas Vilmos.
A templomot 1991-ben kívülről 1993-ban pedig belülről teljesen felújították. A templomkertben 1925-ben emlékművet emeltek az 1914-18 között lezajlott világháborúban elesettek emlékére, amit 1994-ben kiegészítettek a második világháborúban elesettek emlékének szentelt márványtáblával, majd 1999-ben az 1848-49-es szabadságharc 150-ik évfordulóján helyet kapott még egy márványtábla az emlékmű oldalán. Az emlékművel átellenben egy magas kopjafa található a Millecentenárium emlékére, amelyet 1996-ban állítottak fel.
Kisbacon lelkészei 1915-től: Bedő Sándor, Tompa Zsigmond, Rémán Jenő, Kádár József, Elekes Tibor, Baczoni Szilárdka Kata, és a jelenlegi lelkész Farkas Vilmos.
Művelődési ház
A kultúrházat 1940-ben a Kisbaconi Közbirtokosság építette. Az államosításkor az állam tulajdonává vált. Időközönként az épületet javították, de a hatvanas években a villanyáram bevezetése után nagyobb beruházás nem történt. Az épület berendezése már több ideje nem változott, új berendezés vásárlására egyelőre nincs pénz. A tervek szerint 2005 tavaszán a művelődési házon alapvető javításokat fognak végezni.
Hagyományok bemutatása
A kommunista rezsim nyomására Kisbacon nagyon sok hagyományát az idők során elhagyta, eltűntek a faluból a nagy kalákák, a fonók, amik igazán családiassá, meghitté tették ennek a kis falunak a hangulatát, közel hozták az embereket egymáshoz. A rendszer megdöntése után sikerült néhány hagyományt feleleveníteni, de nagyon sok már a múlté marad. Dicséretes azonban az, hogy egyre többen próbálnak ezekből a hagyományokból feleleveníteni, sőt néhány új hagyomány behozása is sikerült már.
Farsang
A farsang vízkereszttől hamvazó szerdáig tart, az utolsó, tél végi ünnep, ezzel zárják a telet, kezdődik a tavaszvárás. Ezelőtt farsangkor tartották a nagy bálokat. Lehetőség nyílt ismerkedésre. Ez alatt az időszak alatt jártak a fonóba, az utóbbi időben kézimunkázni, olvasókörökre.
A farsang legfeltűnőbb mozzanata az álarc. A jelmezbál fennmaradt minden iskolánál.
A farsang vízkereszttől hamvazó szerdáig tart, az utolsó, tél végi ünnep, ezzel zárják a telet, kezdődik a tavaszvárás. Ezelőtt farsangkor tartották a nagy bálokat. Lehetőség nyílt ismerkedésre. Ez alatt az időszak alatt jártak a fonóba, az utóbbi időben kézimunkázni, olvasókörökre.
A farsang legfeltűnőbb mozzanata az álarc. A jelmezbál fennmaradt minden iskolánál.
Locsolás
A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, hiszen e napon ünneplik Krisztus feltámadását. A húsvéti locsolás első ünnepen, vízbevető hétfőn, történik. A locsolóknak adott piros tojás, ősi pogány hagyományt őriz, hiszen a tojás is, és a locsolás is, a termékenység több ezeréves jelképe. Régen nem kölnivel locsoltak, hanem jó hideg kútvízzel. A lányok a fiukat behívták és kaláccsal, süteménnyel, pálinkával, borral kínálják, a kisebbeket pedig, piros tojással.
A tojásfestés hagymahéjjal történt. Manapság már üzletből vásárolt porral festik a tojásokat. Egyre többen foglalkoznak tojásírással, ez többnyire Zsigmond Ibolya népművész jóvoltából terjedt el, nem is olyan rég, a faluban. A református egyház hat éve rendszeresen szervezi a hagyományápoló tojáskiállítást.
A tojásfestés hagymahéjjal történt. Manapság már üzletből vásárolt porral festik a tojásokat. Egyre többen foglalkoznak tojásírással, ez többnyire Zsigmond Ibolya népművész jóvoltából terjedt el, nem is olyan rég, a faluban. A református egyház hat éve rendszeresen szervezi a hagyományápoló tojáskiállítást.
Szüreti bál
Az első szüreti bált a szóbeszéd szerint az 1930-as években szervezte meg Boda Ferenc, aki szőlőtermő vidéken járva meglátta, majd hazajőve elmesélte az itthoniaknak ezt az ünnepélyt. Ezt a behozott hagyományt a falu fiatalsága hamar meghonosította, és szinte kihagyás nélkül minden évben megszervezi azóta is.
Lányok és legények székely ruhába öltözve lóháton és lovasszekéren népdalokat énekelve járják körül a falut. A felvonuláson a lovak fel vannak virággal díszítve. Van egy szekér, melyiken cigánynak öltözött fiatalok ülnek. Itt van egy cigánylány, akit el lehet lopni és csak borért, és szőlőért adják vissza. A nap fénypontja az esti bál. Itt szőlővel van feldíszítve a terem. A bálba a környező falvakból is érkeznek fiatalok. Este tizenkét órakor szabad a szőlőlopás. A csőszök dolga a felkötözött szőlő megvédése. Ha valakit elkapnak annak, fizetnie kell. Ezután következik a két szőlőkoszorú elárverezése, ami azé lesz, aki a legtöbbet ad érte. Mostanában már a fiatal házasok is szerveznek szüreti bálokat.
Az első szüreti bált a szóbeszéd szerint az 1930-as években szervezte meg Boda Ferenc, aki szőlőtermő vidéken járva meglátta, majd hazajőve elmesélte az itthoniaknak ezt az ünnepélyt. Ezt a behozott hagyományt a falu fiatalsága hamar meghonosította, és szinte kihagyás nélkül minden évben megszervezi azóta is.
Lányok és legények székely ruhába öltözve lóháton és lovasszekéren népdalokat énekelve járják körül a falut. A felvonuláson a lovak fel vannak virággal díszítve. Van egy szekér, melyiken cigánynak öltözött fiatalok ülnek. Itt van egy cigánylány, akit el lehet lopni és csak borért, és szőlőért adják vissza. A nap fénypontja az esti bál. Itt szőlővel van feldíszítve a terem. A bálba a környező falvakból is érkeznek fiatalok. Este tizenkét órakor szabad a szőlőlopás. A csőszök dolga a felkötözött szőlő megvédése. Ha valakit elkapnak annak, fizetnie kell. Ezután következik a két szőlőkoszorú elárverezése, ami azé lesz, aki a legtöbbet ad érte. Mostanában már a fiatal házasok is szerveznek szüreti bálokat.
Kántálás
Karácsony első estéjén a fiatalok elindulnak felköszönteni a barátokat és azok családjait. Karácsonyi ének és beköszöntés után a gazda fogadja a kántálókat, és megkínálja süteménnyel, almával és forralt borral.
Egyedülélők karácsonya
Karácsony második napján a fiatal bibliaórások készítik elő a tiszteletes úrral és feleségével együtt. A rendezvényen az időseket játékok és meglepetések fogadják. Ez egy közös ünnep, ahol elfeledhetik magányukat, ha rövid időre is, igazi szeretet ünnep.
Aprószentek
Régen ezen a napon az ifjabb legények suhogó vesszőkkel házról házra jártak és mondókákat mondogattak.
”Aprószentek Szentek Szentek
Én bejövők s ti mind kimentek”
”Aprószentek Szentek Szentek
Én bejövők s ti mind kimentek”
Nálunk is a kis iskolás gyerekek pálcákkal házról házra járva megvesszőzik a leányokat, hogy egészségesek és frissek legyenek a következő évben. A lányoktól süteményt, gyümölcsöt kapnak, de napjainkban inkább pénzt adnak az aprószentekélő gyerekeknek. Már-már kihaló félben van ez a hagyomány.
A kisbaconi Benedek Elek Emlékház régi idők óta valóságos zarándokhelye a mesét szerető gyermekeknek, irodalomkedvelőknek, turistáknak. Hatalmasra nőtt, közel száz éves fenyősor vezet a házhoz, ezeket a gyönyörű fenyőfákat Benedek Elek ültette. Itt írta műveinek jelentős részét, innen szerkesztette a két világháború közötti Erdély egyetlen magyar nyelvű gyermeklapját, a Cimborát. A ház késői klasszicista stílusban épült a századfordulón, homlokzatán a MARI név olvasható, mellyel Benedek Elek feleségének - Fischer Máriának - állított emléket. Ezért gyakran Mari-laknak is emlegetik a kúriát, ami most a család leszármazottainak tulajdonában van.
1969-ben, Benedek Elek születésének 110., halálának 40. évfordulója alkalmával, emlékházat avattak Kisbaconban az erdélyi írónemzedék nagyjai és a nagyszámú székelység jelenlétében: "Legalább kétezer ember hullámzik a harmincholdas kertben. Flóra néni, az író kisebbik leánya, gyöngyöző erős pálinkával és kürtőskaláccsal fogad bennünket. Az ő lakosztályán tolong hét város küldöttsége: a vendéglátók részint rokonsági, részint hivatalos minőségben tésztás tálakat, poharas tálcákat hordoznak körül, kitartó unszolással: "Nocsak! Fogyasszanak!" Az ágyon a Tükör friss példánya, első oldalán Magyari Lajos szívbe nyilalló cikkével a szembejövő emberről: az Erdélybe hazatérő Benedek Elekről, mikor is kétszázezren menekültek." A ház azóta is múzeum, ezrek és ezrek fordulnak meg benne. Székely kisiskolások, magyarországi látogatók, kolozsvári értelmiségiek, egyetemi kutatók és a világ távoli pontjairól hazatérők. Az idelátogató turisták megtekinthetik Elek Apó dolgozószobáját és íróasztalát, a nagyebédlőt, régi családi fotóit, kéziratait, bútorait, régi és új kiadású könyveit. A hatalmas gyümölcsös és udvar jellegzetes helyei Elek Apó négysoros verseivel van megjelölve, ami kis táblácskákon olvasható. Feleségével közös sírja a falu temetőjében található. E múzeum őrséget áll, védi és óvja egy nemzet nyelvét, a gyermekek nyelvét. Ez a ház, amelynek minden köve egy-egy könyv, szellemével helyben maradt.
Harmincegy éven át Elek Apó lánya, Benedek Flóra gondozta és ápolta az emlékházat. Később a tizedik unoka Bardócz Dezsőné, született Lőrincz Julianna vette át a gondozást. Őt követte húsz éven át Bardócz Lehel dédunokának felesége, Bardócz Éva. Most Szabó Réka dédunoka és férje Szabó István vezetik az emlékházat.
1969-ben, Benedek Elek születésének 110., halálának 40. évfordulója alkalmával, emlékházat avattak Kisbaconban az erdélyi írónemzedék nagyjai és a nagyszámú székelység jelenlétében: "Legalább kétezer ember hullámzik a harmincholdas kertben. Flóra néni, az író kisebbik leánya, gyöngyöző erős pálinkával és kürtőskaláccsal fogad bennünket. Az ő lakosztályán tolong hét város küldöttsége: a vendéglátók részint rokonsági, részint hivatalos minőségben tésztás tálakat, poharas tálcákat hordoznak körül, kitartó unszolással: "Nocsak! Fogyasszanak!" Az ágyon a Tükör friss példánya, első oldalán Magyari Lajos szívbe nyilalló cikkével a szembejövő emberről: az Erdélybe hazatérő Benedek Elekről, mikor is kétszázezren menekültek." A ház azóta is múzeum, ezrek és ezrek fordulnak meg benne. Székely kisiskolások, magyarországi látogatók, kolozsvári értelmiségiek, egyetemi kutatók és a világ távoli pontjairól hazatérők. Az idelátogató turisták megtekinthetik Elek Apó dolgozószobáját és íróasztalát, a nagyebédlőt, régi családi fotóit, kéziratait, bútorait, régi és új kiadású könyveit. A hatalmas gyümölcsös és udvar jellegzetes helyei Elek Apó négysoros verseivel van megjelölve, ami kis táblácskákon olvasható. Feleségével közös sírja a falu temetőjében található. E múzeum őrséget áll, védi és óvja egy nemzet nyelvét, a gyermekek nyelvét. Ez a ház, amelynek minden köve egy-egy könyv, szellemével helyben maradt.
Harmincegy éven át Elek Apó lánya, Benedek Flóra gondozta és ápolta az emlékházat. Később a tizedik unoka Bardócz Dezsőné, született Lőrincz Julianna vette át a gondozást. Őt követte húsz éven át Bardócz Lehel dédunokának felesége, Bardócz Éva. Most Szabó Réka dédunoka és férje Szabó István vezetik az emlékházat.
A Cimbora újság története
Kevés író neve forrott annyira össze annyira egy újsággal, mint Benedek Eleké, Elek apóé a Cimbora újsággal.
A Cimbora és Elek apó közös története 1922-ben kezdődött. Hallatlan lelkesedéssel, odaadással szerkesztette, de jelentős mértékben írta is, a Cimborát – erről az emberfeletti munkáról, vesződségről tanúskodnak levelei. A megjelenés nyolc esztendeje alatt – s a csúcs az 1923-as esztendő –, sikerült tekintélyével, szervezőmunkájával a kereken egyszázra becsült munkatársi gárdába megnyernie a legjobb erdélyi tollforgatókat: Áprily Lajostól, Balázs Ferenctől, Berde Márián, Dsida Jenőn, Kós Károlyon, Ligeti Ernőn, Molter Károlyon, Nyírő Józsefen, Reményik Sándoron, Szentimrei Jenőn át Tamási Áronig vagy Tompa Lászlóig lényegében majdnem az összes idehaza számba jöhető szerzőt. A Jó Pajtás korábbi törzsgárdájából továbbra is jelen voltak a lap hasábjain Balázs Béla, Móra Ferenc, a népszerű ifjúsági író Szondy György és mások. A magyar irók mellet világirodalom klasszikusait is közölte a lap.
A Cimbora legfontosabb rovata az Elek nagyapó üzeni volt. Közvetlen, családias hangon gyermeklevelek ezreire – a lap fénykorában heti száz-százhúszra is – válaszol, tanácsot ad, buzdít, bátorít, bajban együtt érez, és mindvégig nevel gyermeket és szülőt egyaránt emberségre, hazaszeretetre, valós alapokon nyugvó önismeretre: „Ennek az újságnak minden sora egy szent célt szolgál: nemesen, emberségesen gondolkodó, művelt magyarokká nevelni titeket” – írja egyik üzenetében. Rendszeres levelezésre buzdítja fogadott unokáit, dicséri, biztatja, ha fejlődést tapasztal, hozzászoktatja az olvasáshoz, fejleszti íráskészségüket, s a legügyesebbeket saját könyvtárából jutalmazza olvasnivalóval. Az iskolai tananyag kiegészítéséül közöl honismereti vonatkozású írásokat, eredet- és helytörténeti mondákat, magyar irodalomtörténetet, az érdeklődő kamasz fiú kérdéseire adott válaszaival a Tamás érdeklődik rovatban az olvasók természettudományi és történelmi ismereteit gyarapítja.
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Nincs új bejegyzés.
